A következő fejlődési szakasz előtt még meg kell említeni azokat a viasztáblákat (ún. dipty-, tripty-, polyptychonokat), melyeknél több ilyen tábla volt már egymáshoz erősítve, ezek fedelét néha már díszítették is.
Valószínűsíthetően még az ókereszténység idejében e kettő (kvaterna, és a viasztábla) "egyesüléséből" jöttek létre azok az íráshordozók, melyek talán még mai szemmel is már könyv-szerűnek tekinthetők. Ezeket leginkább talán az akkor "szárnyait bontogató" kereszténység használta, mint pl. a szentírás másolatait, vagy misekönyveket. A könyvkötészet hosszú ideig szinte csak az egyház berkein belül volt ismert.
Idővel, ahogy az írnivalók megszaporodtak, megnőttek maguk a könyvek is. Az íveket már szíjbordákra fűzték és ezekkel erősítették a fa táblákhoz. Egy legenda szerint a német "Buch" (könyv) szó is onnan ered, hogy ezek a fedelek többnyire bükkfából (Buchenbaum) készültek.

A XV. században a kereskedelem fellendülésével kezdenek más irányzatok beszivárogni Európába, főként a keleti színes díszítések hatnak erőteljesen. Ekkor a gótika egyre inkább háttérbe szorul, a reneissance kezd elterjedni. Gutenberg találmánya, a betűszedés is nagy lökést ad ennek az iparágnak, elkezdődik az eddigi viszonyokhoz képest nagyüzeminek tekinthető könyvtermelés.
Ezidáig szinte a németek voltak egyeduralkodók e szakmában, de ekkor már kezdenek melléjük felsorakozni az olasz-, majd a francia- és angol könyvkötők is.
Az 1400-as évek második felében viszont hazánk lép előre a könyvkötő- és díszítőművészetek remekbeszabott alkotásaival a Korvinákkal. A Korvinák tulajdonképpen a legelső olyan könyvkötőipari alkotások, melyeken a bőrkötést a kéziaranyozás nagyobbszabású technikája díszíti. Bár az olasz hatás letagadhatatlan, de azért előfordulnak olyan díszítőelemek a Korvinákon, melyek nemzeti jelleget kölcsönöznek nekik. Ilyenek pl. a kettős körvonalak, melyek az olasz ornamentikára nem voltak jellemzőek, valamint a virágcsokor szerűen összefutó minták, melynek külön érdekessége, hogy bár a magyar (erdélyi) művészetben is gyakorta előfordul, de a perzsa díszítőművészetben is sűrűn fellelhető.
Mátyás halála után sajnos nemhogy e virágzásnak vége szakad, de még a meglévő állomány is hanyatlásnak indul. Viszont Olasz- és Franciaországban szépen virágzott a szakma.

Ekkor már egyre jobban teret nyer a gépesítés.
A XVIII. században már érezhetőek a hanyatlás jelei, bár a francia udvarban még igen becses művek készülnek.
A XIX. század a pangás időszaka. Itt szinte már csak a különböző régi stílusok újrafeltalálásával találkozunk. Gyorsan fejlődik a nyomdatechnika és a könyvkötészet is egyre gépiesebbé válik. Itt tulajdonképpen sok kézműves iparághoz hasonlóan kettéválik a szakma. A nyomdai gépipar egyre újabb vívmányaihoz a könyvkötészetnek igazodnia kellett. Ezek az újítások természetesen a kézműiparra is hatással voltak, és már nem szorítkozhatott kizárólag a kézi eljárásokra, mint ahogyan az a XVI. században volt. A könyvtermelés és könyvkiadás arányai jelentősen megnövekedtek. A könyvvásárlók jobbára a tartalmat részesítették előnyben a kötéssel szemben és nem kívántak nagyobb anyagi áldozatot hozni a könyv tartóssága és külseje érdekében.
Ez a helyzet sajnos a XX. században méginkább felerősödött és tart az új évezred elején is. A mai könyvkötészet jórészt már nagyüzemi, ahol igazából már nem igényel szakmai előképzést, hogy az adott ívet ilyen, vagy olyan módon egy gépbe helyezzük. A kézi könyvkötészet is már inkább ipari jellegű, hisz manapság amikor egymást követik a befizetendő számlák, lényegében lehetetlen egy-egy egyedi kötésből fennmaradni. Ami viszont jól fizet, az meg – bár azt is lehet igényesen és kevésbé igényesen elkészíteni – nem az ún. szép része a szakmának.
Régen még a szerzeteseknek esetlegesen évekbe tellett egy-egy könyv elkészítése. Manapság pedig már ott tartunk, hogy egy munka (Szakdolgozat) esetlegesen még meg is várható! Talán nem kell különösebben részletezni, hogy ez nem azonos szint! De mindig voltak és vannak olyanok akik lehetőségeikhez képest készek áldozni az egyedi mívesebb darabokra. Bízzunk abban, hogy ez a jövőben is így lesz!